Égi utak csillagüzenetei. Már tíz esztendeje, hogy ezzel a címmel jelent meg az első asztrozófiai könyv, melyet később újak követtek, de a legteljesebben ebben kerültek bemutatásra a csillagképek titkai. Tíz év. Csendes ünnep számunkra ez az évforduló. Heti csillagüzeneteinknek is ezt a címet adjuk, így nem véletlen, hogy „Égi utak csillagüzenetei” címmel készült el legújabb kisfilmünk.
A www.asztrozofia.hu –ra, vagy a www.csillagtv.com –ra kattintva máris megnézheti filmünket, amelyben igyekszünk most is olyan információkat átadni, melyekkel mindannyiunk élete egészségesebbé, boldogabbá, és alkotóbbá válhat.

Előző, kicsit rövidebb levelünk után most kicsit hosszabban írok. Úgy éreztem, hogy írnom kell az ősz mágiájáról. Ma minden évszakban ugyanazt teszik, ugyanúgy az emberek, legfeljebb hűvösebb napokon jobban felöltöznek. Pedig minden évszaknak megvan a maga titka, a maga lehetősége. Így van ez a jelenlegi időben is, amikor lassacskán már az év vége felé ballagunk.

Az őszi időszak egykoron a szüret vigasságával kezdődött. A szőlő leszüretelése, majd borrá nemesítése igazi szertartás, sőt beavatás volt a közösség számára. A szőlő fürtjein ücsörgő szőlőszemek úgy tartoznak össze, ahogyan az egy családhoz tartozó emberi lelkek. Nem véletlenül a szüret közösségi – közös-égi – élmény.
Az összetartozás ünnepe volt ez, amelynek csúcspontján a szőlőből végre megszületik az Istenek nedűje, a bor. Az ember persze ebből az isteni nedűből nem vedelhet mértéktelenül, (ezért „másnap” büntetés jár) de egy csepp belőle felébreszti az emberben is az istenit.
Szüret.
Leszüreteljük a fényt, melyet az anyag, a gyümölcs is őriz, s ez a fény szólaltatja meg a bensőnkben az Örök Szimfóniáját. A Mérleg havának a varázslata ez. A Mérleg idejében az emberi kapcsolatoké volt a főszerep. Társainkban fedezhettük fel a végtelent.
A szüret vidám, táncos – muzsikás kavalkádját a lecsendesedés ideje követi. Emlékezünk családunk, s nemzetünk azon tagjaira, akik már, vagy még nincsenek velünk. Pontosabban ebben az anyagi világban nincsenek jelen, egyébként változatlanul családunk tagjai ők.
Emlékezünk azokra, akik gyarapították közös értékeinket, s okulásként azon „tanítóinkra” is, akik elvettek (privatizáltak) közös értékeinkből.
Ez már a Skorpió ideje.
Álmainkban, mély meditációinkban, imáinkban őseink, s leendő gyermekeink, unokáink szólhatnak hozzánk, de mi, akik a „Föld nevű játszótéren” végezzük tanulmányainkat tudjuk, hogy a kapcsolatot nem nekünk kell kezdeményezni.

A Skorpió havában énünk múlandó része útnak indul. Az út azonban most befelé irányul. Ösztöneink, indulataink, vágyaink, szenvedélyeink, félelmeink, kötődéseink, extázisaink valódi mozgatórugóit kívánjuk megkeresni.
A „múlandó én” elindul.
A múlandó a múlóból, az elmúltból tanul. Az út során aztán egyre közelebb kerül az „örök én”-hez. Az örök én hívja, bátorítja, segíti a másik felét, a múlandót, hogy átadhassa azokat a titkokat, amelyek birtokában, s amelyek tudatában a földi létezést már csodává tudja nemesíteni az immáron csak látszólag „múlandó én”!

A Skorpió havában a belső termékenység válik erősebbé, hogy a lélek biztonságosabban működhessen. A Zodiákus túloldalán a Bika jeleníti meg az anyagi termékenységet, itt a Skorpióban a lelki, a mágikus termékenység adja a létezés biztonságát.
A lélek mélyén csodás álmok, angyali üzenetek, tündéri energiák várják a múlandóság illúziójából, s félelméből ébredező vándort. A halandó számára elképzelhetetlen bőség található itt.

A múlandó én még azt hiszi, hogy bőséggel őt a külső világ kell, hogy ellássa, pedig a külső világot is megváltó, átalakító valódi bőség belül van! Nem véletlenül ura a Skorpiónak az a Plútó, amelyhez a bőség szimbóluma, a (Plutosz) bőségszaru is tartozik.
A lélek aztán felfedezi, hogy a teremtett világban semmi sincsen „szűkre szabva”! Bőségesen van tiszta levegő az erdőn, mezőn, nem kell tartani attól, hogy a második mély szippantás után elfogy…
Bőségesen ontja, árasztja a Nap és a csillagok is a fényüket még oda is, ahol egy teremtett lélek sem élvezheti azt!
A létezés alaptétele a bőség!
Amint ez a gondolat kezd el működni tudatunkban megszűni a külső szegénység, szűkölködés is! A mi Teremtőnk nem szűkölködésre teremtette legkedvesebb gyermekét!

Az ember, csak az ember tud szűk, válságos dolgokat teremteni, amikor már elfeledi az ég titkát. Ősszel, a szüret után azért szűkülnek a nappalok, hogy a bőséget már bévül találhassa meg az ember. A múlandó én most egyre közelebb kerül valódi segítőjéhez, önnön örök részéhez…

Amikor a múlandó találkozik az örökkel (belül) azt beavatásnak nevezzük. Ezt a beavatást a csillagképek körén a Skorpiót követő Kígyótartó jeleníti meg. Ezzel a beavatással nyeri el lélek azt a bölcsességet, amellyel már végig tudja vinni isteni küldetését.
A bölcsesség birtokában való elindulással kezdődik majd a Nyilas ideje. A Nyilas csillagkép a nyíl hegyét a Tejút csillagbölcsője felé irányítja. Így jelezve mindannyiunk számára, hogy a Fény útja merre van.
Kedves Fény – útitársam!
Odakint már bőszen mantrázzák újra a közeledő (v)álság hazugságait, hogy az ember fél-elemben éljen. A félelemben élő ember nem tud rátalálni arra a bőségre, amiről írtam, mert a félelem a figyelmet a külső, a múlandó dolgokra irányítja.
Ne feledjük azonban, hogy csodálatos időket élünk.
Csak tudjuk, hogy most a fényt hol kell keresnünk.
Az ősz idejének Mérleg, Skorpió és Nyilas varázslataival legyen az Ön, és szeretteinek az élete is boldog bőségben, s egészségben teljes!

Legújabb kisfilmünkkel, e heti csillagüzeneteinkkel is égi – földi útjainkat kívánjuk segíteni! A film megtekintéséhez kattintson a www.asztrozofia.hu –ra, vagy a www.csillagtv.com –ra.

Programajánló:
November 6. vasárnap, 19.00 óra
Soter klub. VI. Bp. Dessewffy u. 53.
„Az Állatöv csillagtitkai” címmel tartok előadást.
A mai gondolkodásban az állatöv fogalmához a 12 jelet, illetve csillagképet társítják még az ezoterikusok is. Az állatöv egy övezet az égen, melynek határait a Nap járása jelöli ki. Ennek az övezetnek a „középútja” az égi egyenlítő, ám ma már a Nap útja, az ekliptika, s annak csillagképei az ismertebbek. Az égbolt ezen, 47 ívfokos övezetében 35 csillagképpel találkozunk, melyek üzenetei meghatározóak létezésünkben. Nem véletlen, hogy a meséinkben, hagyományainkban szereplő útkereszteződések, boszorkányok, rókák, kutyák, nyulak, madarak, kígyók, táltos paripák, vízi szörnyek is az égbolt ezen övezetében láthatóak. Az állatöv „ismeretlen”, avagy feledésbe merült varázslatos csillagvilágát mutatom be november 6-án vasárnap, 19.00 órától.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

ÁLDÁS KÍSÉR MINKET AZ ÚTON!