Szakrális földrajz…

2012. Március, 20. 19 óra

Előadó: Balla Ede
Az est során érintett témák: miről szól a szakrális földrajz? mi a különbség a "tudományos" földrajz és a szent földrajz között? mik a szent helyek? hogyan látja a SZF a világot, milyen elemeket használ a térben való tájékozódásra? Hogyan néz ki otthonunk, a Kárpát-medence Szent földrajza?

Fő érdeklődési területem a táj és ember szentséges kapcsolata. 2010-ben jelent meg első könyvem, Szent Földünk Rajza címmel, amelyben a szakrális földrajz fogalmát ismertetem és a Kárpát-haza lehetséges szent működéséről írok. Jelenleg a második köteten dolgozom, melynek témája a vizek szentsége...

Bevezetés a szent földrajz fogalmába

A szakrális földrajz, magyarabbul szent földrajz elnevezés Géczy Gábor atomfizikushoz kapcsolódik. Azonban miért volt szükséges egy újabb földrajzi irányzat megalkotása? Mivel mond többet, mivel egészíti ki a „hagyományosan, tudományosan” értelmezett földrajztudományt? Ha ezekre a kérdésekre szeretnénk választ kapni, célszerű megvizsgálni, hogy milyen alapvető különbségek adódnak a kétfajta megközelítési mód között. Az első bekezdés jelöli a tudományos, a második bekezdés pedig a szakrális földrajz közelítésének sajátosságait.

1.térszemlélet:
- lineáris, négyzetrács szerkezetű – Szélességi és hosszúsági fokok rendszere, koordinátarendszer
- körkörös – középpontra szerveződő (szent helyek) kör alakú világkép (kerek e világon…)

2.viszonyítási pont:
- észak – mágnesesség miatt, de a jelkép üzenete: sötétséghez, fagyhoz tájol, rendezkedik be (kőbe zárt, rideg, fogyasztói-fagyasztói világ)
- kelet – orientálódik, keletel (orient = kelet), a fény születése, életindulás jelképes helyéhez igazodik, kel, kelet, keletkezik

3.egy adott hely jellemzése
- mennyiségi adatok – pl. hány méter a tengerszint feletti magasság, mennyi szén a talajban stb.
- minőség fogalmának használata – a hely szellemének (genius loci) jellemzői, egy helynek a helyzetéhez lelki tulajdonságok is társulnak

4.érdeklődési terület
- részleges – a teremtés pusztán fizikai oldalának vizsgálata (testiség): talaj, vízhálózat, atmoszféra stb
- holisztikus, a teremtés harmóniájának (testiség, lelkiség, szellemiség) vizsgálata: erővonalak, energiaközpontok, gyógyító-, beavató- stb. helyek, szent helyek: ég és föld találkozása, a látható és láthatatlan világok egysége

5.értékelés, üzenet
- erőforrásként kezeli – élettelen energiahordozók (kőzetek, kőolaj, földgáz, altalajkincsek stb.)
- élő térként viszonyul hozzá – A bolygót megszemélyesíti (Gaia, Démétér) és látásmódja szerint a talaj a bőre, a folyók az ő erei, a kőolaj a zsírja stb. Minden teremtett élő minőséget hordoz, meghatározott hierarchiában (ásvány, növény, állat, ember, ember feletti világok), ritmikusan, rítus-szerűen megújul és áll rendelkezésre.

Ezen szempontok szerint vizsgálva életterünket (a Kárpát-medencét) eljuthatunk egy teljesebb világnézet állapotába. Utunk során megismerjük a helyet (és a helyhez kapcsolódó minőségeket: helyes, helytelen, helyén való, helyzet, helyére tenni stb.) és elhelyezzük magunkat a világban, elrendezzük magunkban a világot. Ekkor válik számunkra is üzenet értékűvé Tamási Áron kijelentése: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”

1.500.-

           

Iratkozz fel Hírlevelünkre!

Sóter programok, hírek, akciók.

Feliratkozás hírlevélre >>

Tartalom átvétel

Kövess minket!

Facebook iWiW RSSHírlevél